Hírek

Üdvözlet Franciaországból

Junibor Egyesület, 2011. 11. 15.

Mint páran tudjátok, ha meg még nem, akkor most értesülhettek róla, márciusban pár magyar diák is felvételt nyert egy nemzetközi szőlész-borász mesterképzésre Montpellierbe. A szerencsés felvettek között ott van Heimann Zoli, Selmeczy Anna, Viktor Finopoulos és jómagam. Így elég szép arányban képviseltetjük magunkat a Vinifera Euro Masteren, mi magyarok.
Végülis 25-en kerültünk be a képzésbe, 16 különböző országból. Vannak kínai, dél-afrika, chilei, örmény, francia, német, görög, portugál, olasz stb évfolyamtársaink, egyszóval elég változatos a banda. Az egyik helyi lap is cikkezett rólunk.

A tanári gárda is legalább ilyen változatos, nagy nevű szaktekintélyeket hívnak meg különböző országokból, hogy ők oktassanak minket. Szóval remélhetőleg a képzés végére elég széles látókörrel fogunk rendelkezni a szőlészet és borászat terén, és tudni fogjuk hogy hol, mit és hogyan csinálnak Európa és a világ más részein.

De ne szaladjuk ennyire előre. Szeretném a saját szemszögemből bemutatni hogyan is zajlik itt az élet. Szeptember 14-én indultam el kis kocsimmal Szekszárdról. Az első éjszakát Mezzocoronában töltöttem volna egy olasz jó barátoméknál, de a fáradság miatt kipróbáltam milyen kocsiban aludni, az olasz–osztrák határon.
Aztán a következő estét egy Nyons melletti francia falucskában töltöttem, ahol Gál Zsombor (Titi öccse) volt a vendéglátóm. Ezúton is köszönet mégegyszer a szállásért! Ő a szüret idején dolgozott ott egy borászatnál. Aztán 17-én reggel érkeztem meg a napsütötte Montpellierbe.
Itt be is költöztem a kollégiumba, ami inkább nyaralónak néz ki, hogy őszinte legyek, nem ilyen típusú diákszállókhoz szoktam.

Aztán az első 3 hétben "Immersion period" néven elkezdődött a "gólyatábor", melynek során megismerkedtünk a várossal, illetve egymással és az oktatókkal.
Ezalatt egy hetet töltöttünk Pech Rougeban, ami az INRA francia mezőgazdasági kutató egyik neves intézménye. Itt szüreteltünk, bort készítettünk, kicsit laboroztunk, illetve többek között Carbonneau professzor úrral jártuk be a kísérleti ültetvényeiket.

Majd jött az nagy occitán vacsora, ahol az dél-francia konyhával és táncokkal ismerkedtünk. Franciaország ezen részén occitánok laktak, laknak, de a régi nyelv már szinte feledésbe merült. A tartomány neve is erre a népre utal (Langedoc- Russion) Langedoc=occitan nyelv.

Ezután ellátogattunk Banyulsba, ami a francia-spanyol határon helyezkedik el, és édes borairól híres. Itt portói típusú borokkal ismerkedtünk. Majd a pech rouge-i látogatásunk záróakordjaként alámerültünk a tengerben, és elvittek minket egy osztriga farmra, ahol sikerült a fehér pinot-mat kipróbálni, igazi friss kagylóhoz, illetve csigához. A végeredménynek örültem, mert passzolt hozzá, az egyik oktatónk szerint is.

Aztán visszatértünk Montpellierbe, ahol úgymond felzárkóztató, ismétlő oktatásban részesültünk, itt többek között Novello professzor úr (egy elismert olasz prof.) tartott előadást szőlészet témakörben, Razugles professzor úr bevezetett minket a borkóstolás rejtelmeibe (és azóta is ezt teszi), Vernhet professzor asszonnyal pedig a borászat alapjait ismételtük át, aztán a borászati műveleteket prof. Marks Ströbl vette át velünk , majd JP Roby bevezetett minket a terroir fogalmába és rejtelmeibe.

Az oktatás úgy zajlik, hogy a reggel 9 órás kezdés (itt később jön fel a nap...) után délben a menzán ismerkedünk a helyi ételekkel, italokkal, mindennap van valami tengeri herkentyű (hal, polip stb.) illetve egyéb húsétel terítéken. Az ital automatából pedig bor folyik. Itt nagyjából napi 3 euróból van lehetőségünk ismerkedni a francia konyhával. Mert, hogy egy kultúra megismerésének ez is szerves része. Aztán délután 2-től 5-ig folytatódik az oktatás.

Sajnos nem tudok mindent részletesen leírni egy rövid cikkben, mert legalább 20-30 oldal lenne, ha összefoglalnám, hogy mi is történt velem/velünk itt kint, mit is tanultunk Franciaországban. DE elhatároztam, hogy blogot írok és kisvideókon illetve cikkeken keresztül bemutatom a képzést, a vidéket, és a helyi szőlészetet és borászatot. Édesapámtól kaptam egy térképet, ahol bejelölte, hogy mi az amit feltétlen érdemes megtekinteni itt, ők már többször jártak errefelé tanulmányúton. Ezen helyek egy részét már be is jártam, de még sok van… (pl. jártam és kóstoltam is Minervében)

Egyelőre "Dúzsi Tomi: wine biking" néven találhattok youtube.com-on egy videót, ami az első kezdetleges próbálkozásom. Biciklivel járom a tájat, így illetve gyalogszerrel lehet a legjobban megismerni egy vidéket, anno édesapám is ezt tette, sőt, ha jár valamerre idegen tájon a mai napig így tesz. Mi meg öcséimmel szintén kerékpáron követjük (Az egyikőjük Bence, jelenleg a budafoki borászati technikumban tanul, szóval ő is nem csak kerékpáron követi az öreg példáját.).

Suli után a pic sain loup-i AOC területén szoktam tekeregni, ennek köszönhetően a hétvégén már én mutattam be a vidéket az évfolyamtársaknak, akik most már szintén kezdenek rákapni ezekre a kirándulásokra. A következő szombaton szeretnék elmenni Châteauneuf-du-Papeba, illetve Aviginonba, az előbbi hely borai azok, amik legközelebb állnak a Dúzsi stílushoz, vagy amikhez legközelebb áll Dúzsi stílus.

Igyekszem rövid időn belül elkészíteni az első kis filmet, arról, hogy hol is élünk, hogyan is telik egy szőlész-borász diák egy napja itt, Montpellierben. Ha hajt a kíváncsiság nyugodtan írjatok nekem, vagy privát e-mailben vagy a blogon, videón keresztül igyekszem választ adni a kérdésekre, sőt egy-egy jó ötlettel, pl ha ismertek egy jó borászatot a környéken, vagy csak egyszerűen érdekel, hogy mi hogyan is zajlik itt Franciaországban kölcsönösen segíthetjük egymást az információ szerzésben, tanulásban.

Üdvözlettel Montpellierből , Dúzsi Tomi

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Vinifera Euro Master »