Akkor és most
A Szekszárdi borvidék mindig is egy különlegesen fontos területnek számított kulturális és kereskedelmi szempontból a történelmi időkben, de napjainkban is. Legutóbbi bortúránkat követően úgy döntöttünk, hogy egy blogposzt keretében is összeszedjük a Vidékjáró Terepjáró csapatával, hogy mit is jelent számunkra a szekszárdi bor és a borvidékünk szellemisége.
A Vidékjáró Terepjárós dűlő-kóstolótúrák, az egyik kedvenc tevékenységeink közé tartozik Mészáros Miklós lelkes csapatával, ahol a főbb dűlőink bejárása és bemutatása alkalmával lehetőség nyílik az ott termett szőlőkből készült boraink megkóstolására is. Miklós, a Terepjárós csapat vezetője gondoskodik a jó hangulatról, valamint a tartalmas-izgalmas beszélgetésekről, melyek során az adott terület történelmi múltját és jelenkorát ismerteti földrajzi, kulturális, és néprajzi szempontból is.
A szekszárdi borvidék presztízse több ezer éves múltra tekint vissza. Érdekesség például, hogy a leányvári pincefalu, ahol a feldolgozónk található, egy közel 5000 éves földvárnak a teraszain van kialakítva. A szekszárdi deltában pedig, ahol az új építkezésünk folyik, egy 5000 éves kemencét tártak fel, míg a telek másik végében egy római kori katonai temető helyezkedik el.
Ilyen módon gyakorlatilag ha az ember elkezd ásni a szekszárdi dombságban, értékes emlékek találhat szinte az összes korból. Elmondható, hogy szeretett borvidékünk mindig is egy kedvelt, és gazdaságilag is egy hasznos terület volt az emberiség története során.
A legkorábbi utalások magára a borászkodásra viszont több mint 2000 évvel ezelőttre tehetők, amikor a rómaiak elfoglalták a dunántúli részt, egyúttal a szekszárdi borvidéket.
Egy további érdekesség a borvidékünk fejlődése és kialakulása szempontjából, hogy hogyan változtak a szőlőfajták az adott területeken telepített szőlőskertekben a történelem során. Voltak olyan fajták több száz éve, amiket nem is ismerünk, vagy nincsenek már, esetleg ma csupán halvány másolatai ezeknek.
Napjainkban Szekszárd köztudottan vörösboros vidékként van számon tartva, de volt idő, hogy közel annyi fehér szőlőfajtát jegyeztek a borvidéken, ahány vöröset. Különösen kedvelt témáink egyike tehát a szekszárdi borvidékre jellemző szőlőfajták, például a kékfrankos, vagy kadarka megjelenése, története, és ennek nyomán maga a szekszárdi bor jellegzetességeinek alakulása az elmúlt pár száz évben egészen napjainkig.
Meggyőződésünk, hogy mindenhol, ahol az ember él, nyomot hagy maga után mindig valamilyen formában és különböző módon, akár az épített örökségen is túl, így formálva az adott táj történelmét, kultúráját, és szellemiségét. Mi pedig szeretettel őrizzük ezeket, egyúttal különösen fontosnak tartjuk a reánk hagyományozott múltat, örökséget ápolni és továbbvinni szőlőinken, borainkon, borainkban, a művészetben, épületeinken és minden egyéb örökségen keresztül.
A Vidékjáró Terepjárós élményekre ezen a linken lehet jelentkezni az érdeklődőknek.